Reportagen : Osterlia Muni
OE-CUSSE (Lifaupress): Diretór Ezekutivu Mata Dalan Institutu (MDI), Estevanos Coli hateten, Espozisaun joven no setor produtivu realiza iha Oe-cusse, tanba kolaborasaun entre parseiru sira iha projeitu hafoun ho grupu produtivu foinsa’e sira iha munsipiu hotu-hotu.
” Espozisaun ida ne’e laos atu hatudu deit kona-ba produtu, maibé oinsa maka foinsa’e sira bele aprende ba malu kona-ba meus sira, ne’ebe maka sira uza iha prosesu dezenvolve setor produtivu,” Diretór Ezekutivu Mata Dalan Institutu (MDI), Estevanos Coli hato’o ida nee ba jornalista sira iha Salaun Alfandega palaban Pante Makasar, RAEOA, Tersa Feira (23/09/25).
Iha prosesu ida – ne’e ita hakarak loke espasu dialogu entre grupu produtor foinsa’e ho Governu no parseiru sira hotu atu iha komprimisiu hanoin kona-ba ideia atu dezenvolve setor produtiva ne’e rasik, hodi diversifika ekonomika rai laran.
Prosesu ida – ne’e sei lori tempu naruk, maibé hanoin di’ak atu bele kompleta setor petrolifeiru, ne’ebe maka dala barak nia fó retornu barakliu. Maibé ho atividade dezemvolvimentu setor produtivu no diversifikasaun ekonomika, bele tulun ka dezenvolve makina estadu, makina dezenvolvimentu husi area rural mak sae ba nasional, Diretór Ezekutivu Mata Dalan Institutu (MDI), Estevanos Coli dehan.
Ho hanoin hirak ne’e, mak ema sira iha inisativa liu-liu foin-sa’e sira, grupu organizador sira seluk, grupu koperativa sira, atu hahu hatene oinsa mak iha komunikasaun sira ne’e.
“ Sira bele konhese malu, atu truka hanoin hodi dezenvole sira – nia setor sira, loke sira seluk. Hatene mos prosesamentu ai-han, distribuisaun ba iha merkadu, jestaun finanseiru ba sira – nia grupu idaidak, hodi garante future sustentabilidade,” nia dehan tan.
Iha grupu kooperativa, grupu organizadu sira mai husi grupu oin-oin, sira grupu lokal iha grupu 20 no grupu foinsa’e ne’ebe reprezentante husi munsipiu 13, inklui RAEOA.
“Espasu dialogu ne’e loke oportunidade, la’os ba foinsa’e de’it, maibé ba Governu mos. Tanba durante ne’e, ita hanoin katak hakarak dezenvolve setor produtivu, ne’e la’os de’it responsabilidade Governu, maibé responsabilidade ema hotu nian,” nia dehan.
Dala ruma, hanoin katak Governu mak lakoi responde, maibé investimentu orsamentu ne’ebe mak kada tinan aloka, barakliu ba setor ne’ebe mak la’os atu dezenvolve setor ekonomika, no dezenvolve setor produtivu hanesan agrikultura, turismu no setor sira seluk.
“Hanoin ida ne’e mak konvida Grupu Produtivu foinsa’e sira hotu mai hotu, governu, komunidade sira, foinsa’e sira, sosedade sivil sira hotu-hotu atu hanoin, diak liu tempu ona investe osan husi fundu minarai nian ba iha setor produtivu, entaun alerta ba Parlamentu, tanba iha tempu badak governu sei aprezenta proposta orsamentu, alerta nafatin atu investe iha setor produtivu, nune’e bele dezenvolve rai ho modelo diversifikasaun ekonomika ne’ebe buras hahu husi baze.
“Espozisaun ne’ebe hala’o iha Oé-Cusse ne’e, tanba rai enclave. Rai ne’ebe halibur ema hotu hamutuk iha ne’e, no munisipiu sira seluk bele aprende ba malu,” nia hateten.
Espozisaun ida ne’e ba faze daruak. Faze primeiru iha Rabilau fulan kotuk liu ba no faze sira tuir mai ita sei realiza maibe parese ketak uituan. Maske nune’e, oprtunidade kontinua fó ba grupu produtór sira no grupu foinsa’e sira.
“Espozisaun ida nee hetan apoiu husi Bipak, liuhusi Prosivu no hamutuk ho Oxfam iha Timor-Leste ho nia parseiru sira maka implementa, osan mai iha MDI $ 38 mil ne’e, ba atividade hotu-hotu. Ne’e la’os ba Oé-Cusse de’it, maibé mos ba Díli no Eremera ho atividade diferente,” nia konklui. (*)
